Kedves Olvasóim!

Megint elkövettem azt a hibát, hogy nem foglalkoztam a bloggal, de most szeretném megmutatni nektek miket készítettem Húsvét vagyis az utolsó bejegyzésem óta.

Elsőként egy közérdekű információ, aki még nem ismeri a blog facebook oldalát az az alábbi linken elérheti és likeolhatja is:
https://www.facebook.com/Tunderkert.viki?ref=hl

Aki szeretné támogatni, hogy minél többen érjék el a blogot, azt arra szeretném kérni, hogy ossza meg ezt a bejegyzést, vagy a facebook oldalunkat! Ezer hála és köszönet érte mindenkinek aki megteszi :)

Most pedig térjünk a lényegre!

Előző bejegyzésemben sajnos ki kellett hagynom ezt a különleges párna szettet, mert még nem volt róla képem. Azért különleges, mert az egyikre Yodát, a másikra pedig Darth Vadert hímeztem, a Star Wars filmek/könyvek két nagy ellenségét, úgy, hogy, ha egymás mellett vannak a párnák, olyan mintha harcolnának egymással. Valentin napi ajándék volt, amit az egyik kedves ismerősöm rendelt tőlem a párjának. Egy hónappal ezelőtt vissza kellett kérnem egy kis időre, mert beneveztem vele egy pályázatra, de sajnos nem nyert el helyezést. Az azért megnyugtató a kudarc után, hogy a tulajdonosa ereklyeként őrzi otthon és úgy vigyáz rá mint a szeme fényére :) Nézzétek meg ti is és döntsétek el, nektek mennyire tetszik, 1-5 skálán (1 nem tetszik, 5 nagyon tetszik) akár lehet kommentálni is ;)Hozok ma egy örömhírt is nektek, április elején született egy kis tündérke, a párom testvérének kislánya, Lilla! Teszek is fel róla egy képet, hogy milyen édesen alszik alig pár naposan, alatta pedig megmutatom az ajándékot, amit vittem neki, amikor babalátogatóban voltunk náluk, ami egy zokniszörny szerelmespár volt. Mennyire fogja őket szeretni, ha egy kicsit még nőni fog és elkezdik érdekelni a plüss játékok :) Szeretném a verset is megosztani veletek, amit a most már nagybetűs SZÜLŐKNEK írtam, ezt ők kapták tőlem ajándékként. Akik eddig olvasták többen megkönnyezték, és csak dicséretet kaptam érte. Nektek mi a véleményetek róla?Április végén búcsúznom kellett 4 és fél hónap után a munkatársaimtól mert létszámleépítés volt a munkahelyen ahol közfoglalkoztatottként dolgoztam, ugyanis a program nem nyert elég támogatást. De ezzel nincs semmi gond, megszoktam, hogy bár édesanyám már 25 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik, ránk már nem az a világ vár, mint anno rájuk és folyamatosan felkészültnek kell lenni erre az eshetőségre is, csak az szomorít el, hogy vajon örökre így marad vagy egyszer nekem is lesz "biztos" helyem? Nem szeretnék mélyebben belemenni a témába, mert annak politizálás lenne a vége és ennek a blognak egyáltalán nem az a célja, szóval a lényeg az, hogy búcsúznom kellett, sok olyan embertől akit megkedveltem a közös munka során, így készítettem nekik egy kis apróságot emlékbe. Mindegyikük kapott tőlem egy-egy a már korábbi bejegyzésben is szereplő pudingos kekszből készült szív alakú kis díszt, amit átfűztem egy darab fonallal, így bárhova fel lehet akasztani. Mondanom sem kell, nem számítottak semmiféle ajándékra, így nagyobb volt a meglepetés és az öröm, mint maga az ajándék :) Két hétre "örökre szabadság"-on voltam, bár jelentkeztem több helyen is felvételre, várni kellett és nem tudtam mikor érkezik válasz, végül leszámolás után két héttel csak befutott egy telefonhívás, így lettem dajka másfél hónapra. Pénzügyi és marketing irányú végzettségem lévén tanulságos volt számomra ez a rövid időszak melyben rájöttem, hogy egész jól tudok bánni a gyerekekkel, hogy megpróbálkozhattam volna a pedagógusi pályával, ahogy eleinte szerettem volna, és ha jól emlékszem az egyik óvónő is erre biztatott, de megint elkanyarodtam a témától... A kényszer pihenő által rám szakadt szabadidőben igyekeztem minél több itthon félbemaradt munkát befejezni illetve olyat megvalósítani amit régóta terveztem. Egyik a régóta tervezettek közül a süthető gyurma felhasználása volt, amit még tavaly kaptam egy ismerősömtől. A végeredmény 13 db medál, egy nyaklánccá fűzhető "gyöngy"sor és egy rózsa lett. Első próbálkozásra szerintem egész jók lettek. A felét már elajándékoztam névnapokra és születésnapokra, a másik fele pedig még az is lehet, hogy karácsonykor fog gazdára találni :)Mai bejegyzésembe ennyi fért bele, de fogok még írni, mert bőven maradt megmutatni való munkám! A jövőhét hosszú lesz, mert szombaton is dolgozni kell, de igyekszem újra jelentkezni a hétvégén!

Szép estét kívánok nektek!

Üdv, Viki